A naplemente fázisai fotós szemmel

Amikor naplemente környékén fotózol várost, épületet vagy tájképet, akkor kritikus, hogy a kékórában mikor készíted el a képedet. A természetes fény mennyisége folyamatosan csökken és a mesterséges fényforrások egyre erősebben fognak látszódni a fotódon. Megmutatom, hogy hogyan érdemes időzíts.

Balin még 2016-ban amikor Sanur Paradise Hotelt fotóztam, találtam egy olyan álló kompozíciót, ami megmutatja a sok méteres medencejét, amit a szálloda bal és jobb szárnya ölel körbe. Ha jól emlékszem, több mint 100 méteres volt, körülötte pálmafák. Szerencsére este már nem nagyon voltak a medencében, naplemente előtt 10-20 perccel már be volt állítva fixen a kompozíció, amit majdnem egy órán keresztül fotóztam.

Nem feltétlen volt erre szükség, én is inkább csak kísérletként tekintettem erre.  Nem tudtam előre, hogy mikor lenne érdemes fotózni ebből a szögből, mikor lesznek a legjobb fények. Időm volt rá, ezért fotóztam végig, amit most megmutatok neked.
 

1. Fázis – Arany óra – A naplemente előtt fél órával

Lent a medencénél már naplemente előtt is nagyon kevés fény volt, a két épület között kevés fény szűrődött be, amiből még a pálmafák is elvettek, árnyékolták a medencét. A dinamikatartomány különbség túl nagy volt ahhoz, hogy össze tudjam hozni őket egy expóra. A medence körül még épphogy voltak részletek az árnyokokban, de a csúcsfényes égboltot is HDR segítéségével tudtam csak visszahozni.

Az aranyórában az árnyékok megnyúlnak az alacsony napállás miatt, könnyebb helyesen exponálni, mint verőfényes napsütésben délben. A lemenő napsugarai még láthatóak a jobb oldali épület textúráján, de ennek a képnek a hangulata még nem ragad magával.


 

2. Fázis – A naplemente időpontja

Ahogy lebukott a nap, egyre erősebben fognak látszódni a mesterséges fények a fotón. A kevesebb beszűrődő természetes fény miatt a sárgás fények elkezdik átvenni a kép hangulatát.

Azért ez a legkritikusabb pont, mivel ilyenkor még van annyi természetes fény, hogy egy expóval kiégés nélkül le lehet fotózni a csúcsfényeket.
 

 

Ez nem is ezen a fotónál látszik a legjobban, hanem nézd meg a videóban található példát 6 perc 18-nál. Ha bele kattintasz a videóba, éppen onnan fog indulni amiről írom most, látni fogod a csúcsfényeket naplemente körül és utána is.
 

 

3. Fázis – Naplemente után 10-15 perccel

Az égbolt mélykék színű lesz, nem az a nappali világos hangulatú már, és a mesterséges fények elkezdenek jobban dominálni a fotón. Ilyenkor már 2-3 másodperces záridő is elkelhet a helyes expozícióhoz, de a csúcsfények ilyen záridő mellett már jó eséllyel kiégnek. A csúcsfényeket az első vagy második fázis környéki fotókból érdemes felhasználni a későbbi montázshoz.


 

4. Fázis – Kékóra - Naplemente után 20 perccel

Személyesen ez a hangulat ragad magával a legjobban, amikor már alig-alig van természetes fény, kékbe borult minden, és néhány perc múlva már teljesen besötétedik. Az előző fázishoz képest itt még hosszabbat kell exponálni, ahol már szinte kizárt, hogy egy fotóból kihozzam az összes részletet a képen. De hát pont ezért csináltam többet különböző fényekben, hogy később fel tudjam használni azokat a részeket, amiket szeretnék.


 

5. Fázis – Naplemente után 30 perccel

A legfontosabb ennél a fázisnál, hogy a tükröződések eltűnnek az ablakoküvegről, teljesen be lehet látni az épületbe. De ezen kívül nem igazán lehet ezt a képet mire használni, a negyedik fázisban még készítek általában fotókat, utána nagyon ritkán várom meg a teljes besötétedést.


 

Melyik fotóhoz mihez illik?

Ez teljesen az adott témától függ és a te személyes ízlésedtől. Ez az öt fázis segít abban, hogy hogyan tudod a legtöbb részletet visszavarázsolni a fotóba, hogy ne égjen ki vagy bukjon be semmi, vizuálisan a legtöbbet tudod így kihozni a fotóból.

Ezeket összemontázsolni Photoshop-ban tudod, rétegenként egymásra húzod őket, majd a különböző fázisából azokat a részleteket használod fel, amelyek szerinted legjobban illenek a fotóra.

Az én montázsolt képem:

A medence felülete sokkal jobban nézett ki a késő kékórában, látszódott a beépített fényei, amik alulról megszínezték a növényzetet. Úgyszintén az égboltot is az egyik késői kékórás fotóból használtam fel. A kora naplementés fotón (1. fázis) ez még egyáltalán nem látszott. Viszont az 1-2. fázisról használtam fel azokat a részleteket, amiket a mély árnyékok felvilágosítására használtam, például a növényzet alján.

Ha akarnám, akkor sem tudnám kétszer elkészíteni ugyanazt a képet, kicsit olyan mint a festészet. Jut eszembe. Ezen a képen fényfestéssel készült fotók is felhasználásra kerültek itt-ott. Ha szeretnél erről a technikáról többet tudni, akkor kattints ide.

 

Na de a végére belinkelem a 2016-os videómat is,
ahol meg is nézheted, hogyan készültek a fotók.

 

---

A cikk írója: Jancsó Gergely

Olyan fotós blogot írok, amit én is szívesen olvasnék. Ha te is a fotózás szerelmese vagy csak úgy mint mi, akkor nálunk inspirációt gyűjthetsz, benntartunk a fotózás flowjában, itt megtalálsz minden információt egy helyen a szenvedélyedről. Napi rendszerességgel találsz új ingyenes tartalmakat a fotózásról, technikai újdonságokról, tesztekről, tanácsokat és hasznos tippeket olvashatsz, amik segítenek neked abban, hogy közelebb legyél a fotózáshoz.