Fehéregyensúly

A fény hullámhossz szerinti energiaeloszlása? Legalábbis valami hasonlót tanítottak nekem 8 éve. Nem lettem ezzel előrébb, így inkább bármiféle definíció helyett nézzük meg, hogy mi a szerepe a fotózásban.

Kicsit sárgás vagy kicsit kékes fények

Biztos megfigyelted már, hogy a beltérben lévő fényforrások színei inkább sárgásabbak, de a telefonod LED fénye ahhoz képest inkább kékesebb. Például ha az IKEA-ban megnézed a lámpás részleget, az összes izzó dobozára rá van írva a fehéregyensúlya. Például 2800K, 3200K, 5500K és hasonlók. A „K” betű a Kelvin rövidítése, ez a mértékegysége, mérőszáma a fehéregyensúlyának.

Az 5500K a teljes fehér fény, például a vakunak a színhőmérséklete, ettől az értéktől lefele sárgás, felfele pedig kékes kezd lenni az adott fényforrás fényszíne. A betéri fények általában sárgásak és 3200K-3800K közöttiek.

 Hogyan használd a fotózásban? 

Ha a fentiek alapján sárgás fényekben fotózol, akkor a kamerád fehéregyensúly beállítását alacsonyra érdemes állítsd, például 3500K, annak függvényében, hogy milyen a helyiségben lévő fényforrások színhőmérséklete.

Nem érdemes rástresszelj

A legújabb DSRL és MILC gépek esetében is büntetlenül bízhatod az automatikára, a fényképezőgép nagy valószínűséggel jól fogja eltalálni az értéket. Ha RAW-ban fotózol, akkor utólag egyébként is tudod módosítani is, de ha JPG-ben, akkor erre nincs lehetőséged. Megtalálhatod még angolban White Balance, vagy simán csak WB rövidítéssel is, színhőmérsékletnek és fényszínnek is szokták hívni.

A legelső kép egy szálloda üres lobbyja, ahol a fényforrások színhőmérséklete inkább sárgásak. Láthatod, hogy 3200K-re állítva a fehéregyensúlyt hozza azt a hatást, mint az amilyen a valóságban volt, ha viszont magasabb értéket állítasz be rá akkor elkezd a szemnek már túl sárgás lenni.

Egy késő kékórában készült fotón a fények sokkal inkább kékesebbek.
Itt nincs igazán rossz vagy jó érték,
amelyik a te ízlésednek megfelel, arra az értékre állítsd be.